Pártfogó felügyelet

A pártfogó felügyelet célja, hogy az ügyészség vagy bíróság által alkalmazott intézkedés vagy büntetés próbaideje/tartama alatt, az elkövető ellenőrzésével és támogatásával csökkentse a bűnismétlés veszélyét. Magyarországon a pártfogó felügyelet járulékos jellegű, valamely más büntetéshez vagy intézkedéshez kapcsolódik.

A Pártfogó Felügyelői Szolgálat évente átlagosan 40.000 ilyen ügyet hajt végre.

A pártfogó felügyelet elrendelésének esetei:

A pártfogó felügyelők munkájának egyik legfőbb szakmai kérdése, hogy a tevékenység során hogyan lehet meghatározni, és hogyan lehet egyensúllyal alkalmazni az ellenőrző, azaz kontroll és a segítő, azaz a támogató funkciókat. A diverziós, illetve alternatív eszközök alkalmazása esetében a döntés lényege éppen az, hogy az elkövetőt aktivitásra késztesse: ne passzív „elszenvedője” legyen a büntetésnek, hanem szembesüljön annak következményeivel. A pártfogó felügyelő kontroll funkciójának egyik lényege az elkövető szembesítése az általa okozott sérelemmel, és azon kockázati elemek feltárása, amelyek kiküszöbölése csökkentheti az újabb bűnelkövetés esélyét. E feladatok teljesítése nem lehet sikeres a gyakorlatban, ha a kontroll elemek nincsenek kellő arányban a támogató funkcióval. A pártfogónak nem elsődleges feladata a pártfogolt életében jelentkező összes szociális probléma megoldása, de amennyiben az a bűncselekmény elkövetéséhez hozzájárult vagy bűnismétléshez vezethet, akkor törekednie kell a kompetencia határain belül történő kezelésükre.

A pártfogó felügyelet sajátossága a magatartási szabályok előírása. A magatartási szabályok egy része jogszabályban meghatározott, általános magatartási szabály például, hogy a pártfogolt képessége szerint dolgozzék vagy tanuljon és törvénytisztelő életmódot folytasson. Lehetőség van arra is, hogy az ügyész, illetve a bíróság az ügy és a terhelt körülményeihez igazodva, a pártfogó felügyelő által jogkövetkezmények terhe mellett számon kérhető külön magatartási szabályt előírjon, ami a pártfogó felügyeletet különösen egyéniesített szankcióvá teszi.  A pártfogó felügyelet végrehajtása pártfogolási terv alapján folyik, amely meghatározza a konkrét esetben elérendő célokat, ennek lehetséges eszközeit, illetve az ezt veszélyeztető körülményeket. A pártfogó felügyelő a pártfogolási tervben meghatározott időközönként, általában havi rendszerességgel találkozik a terhelttel, meghallgatja az életkörülményeiben, életvitelében bekövetkezett változásokról, ellenőrzi a magatartási szabályok betartását, szükség esetén tanácsot vagy segítséget nyújt a munkahelykeresésben, életvezetési, egészségügyi, szociális illetve bármely, a társadalmi integrációhoz kapcsolódó probléma esetén.

Az egyéni esetkezelés kiegészítéseként a Pártfogó Felügyelői Szolgálat egyre nagyobb számban él a csoportos esetkezelés eszközével, amely külön magatartási szabályként is előírható (pl.  munkaerő-piaci, életvezetési, agressziókezelő foglalkozásokon való részvétel.) A csoportos foglalkozások elsősorban a szociális készségek fejlesztésére irányulnak, az érintett pártfogoltak viselkedéskorrekcióját, társadalmi adaptációját segítik elő.

A Pártfogó Felügyelői Szolgálat két olyan modellprogramot működtet, amelynek keretében a fiatalkorú, illetve fiatal felnőtt ügyfelek által elkövetett bűncselekmények következményeinek kezelése a Pártfogó Felügyelői Szolgálat és a különféle közösségi szereplők szoros együttműködésével valósul meg. A fővárosi Jóvá-Tett-Hely Közösségi Foglalkoztató és a miskolci Zöld Ház Reintegrációs Program által alkalmazott eszközök között kiemelt szerepe van a csoportos foglalkozásoknak és a helyreállító igazságszolgáltatási eszközöknek. A modellprogramok tanulássegítéssel, munkaügyi tanácsadással, szabadidős foglalkozásokkal is segítik a pártfogó felügyelet egyéniesített végrehajtását, ill. ügyfelek társadalmi integrációját.