A 2003. július 1-jén létrehozott, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt működő, egységes Pártfogó Felügyelői Szolgálat egy szervezetbe integrálta a ’70-es évek óta külön rendszerben működő, a fiatalkorú és a felnőtt korú elkövetőkkel foglalkozó pártfogói tevékenységet.

A Szociális Szakmai Szövetség hírlevele - különszám
X. évfolyam 10. szám 2004. október
 

A nyáron bevezetett egységes pártfogói felügyeleti rendszer kulcsfontosságú eleme annak a büntetőpolitikai reformnak, amely a kevésbé veszélyes, megbánásra kész bűnelkövetőket szeretné kimenteni a börtönökből. Az első tapasztalatok biztatóak, a kudarc viszont akár meg is rendíthetné az igazságügyi tárca tekintélyét.

Hihetetlenül drága és igazságtalan szociálpolitikai intézményként működtetni a börtönt - véli Gönczöl Katalin az igazságügyi tárca miniszteri biztosa. Szerinte börtönre azokkal szemben van szükség, akik nagyon súlyos bűncselekményt követtek el, akikkel szemben fizikailag is védeni kell a társadalmat. A többieknél minden alternatív lehetőséget meg kell vizsgálni ahhoz, ne kerüljenek oda. Ennek elősegítése érdekében készült az egységes pártfogó felügyeleti rendszer kialakításáról szóló kormány-előterjesztés is.

A pártfogó munkája tulajdonképpen abban különbözik a hagyományos értelemben vett szociális munkától, hogy folyamatosan két irányban halad: büntet és segít egyszerre. Erről is beszélt lapunknak Kóta Tünde, az Országos Pártfogó Felügyelői Szolgálat munkatársa, aki korábban fiatalkorúakat pártfogolt. Vagyis a pártfogók egyik célja az, hogy az elkövető bűnhődjön, megbánja, amit tett. Emellett azonban segítenek is, mégpedig abban, hogy a pártfogolt a jövőben ne kövessen el bűncselekményt. Vagyis mentenék, akiket még lehet.  

Bárándy Péter igazságügy-miniszter a miniszterelnök jelenlétében adta át az Országos Pártfogói Felügyelői Szolgálat fővárosi és megyei vezetőjének kinevezési okmányát. Mostantól már egységes irányítással, világos szakmai követelmények mellett, új koncepció mentén dolgoznak a pártfogó felügyelők. Egyebek mellett a hatékony bűnmegelőzés és a sértettek érdekében.  

Ha meglopják Önt, akkor elképzelhető, hogy felkeresi a tolvaj pártfogója, és megpróbálja megbeszélni, milyen kártérítést fogadna el a bűnöstől. A kormány azt szeretné, hogy a kisebb bűnök elkövetői ne börtönbe kerüljenek, hanem közösségi munkával, jóvátétellel vezekeljenek. A jó útra térítésben a pártfogóké lesz a főszerep.

Olcsóbb és hatékonyabb megoldás, ha a kisebb súlyú bűncselekmények tetteseit nem zárják börtönbe, hanem - mondjuk - pártfogó felügyelete mellett közérdekű munkára kötelezik - hangsúlyozta az igazságügy-miniszter a pártfogó felügyelői rendszer átalakítása kapcsán. Erre csak egyetlen példa: a garázdákat arra lehetne kötelezni, hogy állítsák helyre az általuk megrongált létesítményeket.

Meghatározó szerepet kínál a büntetőeljárási törvény július 1-jétől hatályba lépő módosítása a pártfogóknak, és ehhez kapcsolódóan átalakul a pártfogó felügyelői rendszer is. A módosításokat az Országgyűlés elfogadta. A pártfogók a megyei bíróságoktól - a szakértőkkel azonos jogállásban - közvetlenül az Igazságügyi Minisztérium irányítása alá, a most létrehozandó pártfogói felügyelői szolgálathoz kerülnek, lényegesen növekszik ugyanakkor a létszámuk, amely jövőre elérheti a 900 főt is. Ma vannak ugyanis olyan megyék, ahol egy pártfogóra négyszáz pártfogolt jut, ilyen feltételek mellett pedig az intézmény gyakorlatilag működésképtelen. Valamivel jobb a helyzet a fiatalkorúak esetében: a gyámhivatalok mellett dolgozó 180 pártfogónak egyenként 40-50 elkövető sorsát kell figyelemmel kísérnie.

A megreformált Pártfogó Felügyelői Szolgálat egyik mottójául lehetne választani Nils Christie norvég kriminológus gondolát, mely szerint "Legyen hát a bűntett egy valódi párbeszéd kiindulópontja".

Ha közvélemény kutatást végeznénk arról, hogy egy bűncselekményt elkövetett ember felelősségre vonására milyen eszközök léteznek, milyen büntetés alkalmazható velük szemben és azt milyen körülmények között lehet végrehajtani, bizonyára mindenkinek eszébe jutna a szabadságvesztés, a "börtön", mint büntetési forma. Feltételezem, hogy kevesebben tudnának a bírósági útról való elterelés lehetőségéről (vádemelés elhalasztása), a szabadságvesztést kiváltó ún. alternatív szankciók (közérdekű munka büntetés, próbára bocsátás, felfüggesztett szabadságvesztés) büntetőjogi szerepéről, a pártfogók büntetés-végrehajtásban végzett feladatairól.  

A Magyar Köztársaság Kormánya a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése mellett a jövőben nagyobb hangsúlyt helyez a bűnmegelőzésre, az igazságszolgáltatás tehermentesítésére, a büntetés-végrehajtási költségek csökkentésére, a bűncselekmények sértettjeinek kártalanítására és a megsértett közösség kiengesztelésére.