English
Acrobat Reader


1. A jogi segítségnyújtásról közérthetően

 

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény biztosítja a szociálisan rászorulók számára, hogy – a törvényben meghatározott körben és formában – jogaik érvényesítéséhez, jogvitáik megoldásához a Jogi Segítségnyújtó Szolgálattól (továbbiakban: Szolgálat) szakszerű jogi segítséget kapjanak. A jogi segítségnyújtási feladatokat jelenleg I. fokon a fővárosi/megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő igazságügyi szolgálatok látják el közigazgatási hatósági eljárás keretében. A II. fokú hatósági jogkört, és az igazságügyi szolgálatok feletti szakmai irányító szerv jogköreit a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata gyakorolja.


Vissza a tartalomjegyzékhez
2. Milyen típusú jogi segítséget tud nyújtani a Szolgálat?

 

•          egyszerűbb megítélésű jogi kérdésekben rövid tájékoztatást ad ingyenesen,

•          bíróság előtt folyamatban levő ügyekben pártfogó ügyvédi képviseletet biztosít ingyenesen vagy díját megelőlegezve,

•          egyéb, peren kívüli ügyekben tanácsadást, okiratszerkesztést, valamint erre vonatkozó meghatalmazás alapján iratbetekintést biztosít ingyenesen, vagy díját megelőlegezve.


Vissza a tartalomjegyzékhez
3. Milyen jogi ügyekben fordulhatok a Szolgálathoz?

 

A teljesség igénye nélkül:

•          munkajogi, társadalombiztosítási, nyugdíjjal kapcsolatos ügyek,

•          családjogi ügyek,

•          lakhatással, közüzemi díjtartozással kapcsolatos ügyek,

•          birtokháborítási ügyek, közigazgatási eljárásokkal kapcsolatos ügyek,

•          kártérítési ügyek,

•          végrehajtási ügyek,

•          büntetőügyek (pártfogó ügyvédi képviselet érdekében kizárólag a sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt, pótmagánvádló, míg rendkívüli jogorvoslati kérelem elkészítése érdekében a terhelt is)


Vissza a tartalomjegyzékhez
4. Adhat számomra a Szolgálat állásfoglalást jogszabályi értelmezésekről?

 

A Szolgálat nem adhat ki közvetlenül a konkrét ügyre vonatkozó olyan állásfoglalást, melyre jogok és kötelezettségek alapíthatók.

 

 


Vissza a tartalomjegyzékhez
5. Mindenki igénybe veheti a Szolgálat által engedélyezhető jogi szolgáltatásokat?

 

Egyszerűbb megítélésű jogi kérdésekben bárki számára rövid tájékoztatást ad a Szolgálat, azonban pártfogó ügyvédi képviseletre és peren kívüli támogatásra (tanácsadásra, okiratszerkesztésre és iratbetekintésre) csak a rászoruló ügyfelek jogosultak.


Vissza a tartalomjegyzékhez
6. A jogi segítségnyújtási rendszerben ki tekinthető rászorultnak?

 

Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászoruló, aki:

 

•          aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátásában részesülő közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,

•          közgyógyellátásban részesül,

•          átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan,

•          menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő, ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személy, és a jövedelmi-vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult, ,

•          vízumkiadás, tartózkodási vagy letelepedési engedély megszerzésével, honosítással kapcsolatban kér segítséget, és valamelyik felmenője magyar állampolgár vagy az volt,

•          visszahonosítási eljárásban vesz részt,

•          családjában olyan gyermeket gondoz, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

•          a 4/2009/EK tanácsi rendelet 46. cikkében meghatározott jogosultként kér az 56. cikk szerinti eljárás lefolytatásához jogi segítséget

 

Jövedelmi és vagyoni viszonyokat vizsgálva:

 

•          polgári eljárásokban az az ügyfél tekinthető rászorulónak, akinek háztartásában (a vele közös háztartásban élők jövedelmét is beleszámítva) az egy főre eső havi nettó jövedelem 2012-ben nem haladja meg a 87.118 Ft-ot, és vagyona nincs;

•          büntető eljárásokban  az az ügyfél tekinthető rászorulónak, akinek háztartásában (a vele közös háztartásban élők jövedelmét is beleszámítva) az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj legkisebb összegét, 2012-ben 28.500.- Ft-ot, egyedül élő ügyfelek esetén a  42.750.-Ft-ot;

•          bűncselekmény áldozata esetén magasabb jövedelemhatárt állapít meg a törvény, így rászorulónak minősül, ha az egy főre jutó jövedelme 2012-ben nem haladja meg a havi nettó 174.236 Ft-ot.


Vissza a tartalomjegyzékhez
7. Mikor kap a rászoruló ingyenesen támogatást?

 

Ingyenesen jogosult támogatásra az az ügyfél:

•          aki jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászoruló,

•          polgári peres ügyben az, akinek a bíróság a pártfogó ügyvédi képviseletre is kiterjedő személyes költségmentességet engedélyezett,

•          a tárgyi költségmentes ügyben fellépő fél,

•          peren kívüli, polgári peres és büntető peres támogatások tekintetében az az ügyfél, akinek háztartásában (a vele közös háztartásban élők jövedelmét is beleszámítva) az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj legkisebb összegét, 2012-ben 28.500.- Ft-ot, egyedül élő ügyfelek esetén a  42.750.-Ft-ot;

•          peren kívüli támogatások tekintetében a bűncselekmény áldozata, ha háztartásában (a vele közös háztartásban élők jövedelmét is beleszámítva) az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg 2012-ben a havi nettó 174.236 Ft-ot;

•          büntető peres támogatás esetén a kiskorú sértett és magánfél, valamint a költségmentességben részesült, jogi szakvizsgával nem rendelkező pótmagánvádló.

 


Vissza a tartalomjegyzékhez
8. Ha a jogi segítségnyújtási rendszer szerint nem vagyok rászorult, kaphatok-e valamilyen jogi segítséget a Szolgálattól?

 

Igen, egyszerűbb megítélésű jogi kérdésekben rövid tájékoztatást. A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat a hozzá forduló ügyfelet jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül, illeték-, és díjmentesen tájékoztatja arról, hogy kérelmének elbírálása melyik bíróság, vagy hatóság feladatkörébe tartozik, az eljárás megindítása és lefolytatása milyen költségekkel jár számára, továbbá rövid tájékoztatást ad az egyszerű megítélésű ügyekben felmerült jogi kérdésekben.

 

A bűncselekmény sértettje és áldozata részére a bűncselekmény elkövetése miatt indítandó, vagy folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatos tájékoztatást a megyei/fővárosi kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának áldozatsegítési feladatokat ellátó szervezeti egysége adja meg.

 

 


Vissza a tartalomjegyzékhez
9. Ki tekinthető bűncselekmény áldozatának?

 

Akinek áldozati státuszát a megyei/fővárosi kormányhivatal igazságügyi szolgálatának áldozatsegítési feladatokat ellátó szervezeti egysége megállapította és (hatósági bizonyítványban) igazolta.


Vissza a tartalomjegyzékhez
10. Bűncselekmény áldozataként milyen jogi segítséget kaphatok?

 

Polgári eljárásokban a bűncselekménnyel összefüggésben okozott kár, jog- vagy érdeksérelem vonatkozásában:

•          peren kívüli támogatásként tanácsadás és beadvány (kereset, kérelem) szerkesztése

•          peres ügyekben pártfogó ügyvédi képviselet

Büntetőeljárás során:

•          peren kívüli támogatásként tanácsadás és beadvány (vádindítvány) szerkesztése,

•          peres ügyekben pártfogó ügyvédi képviselet, amennyiben sértettként, magánvádlóként, magánfélként, egyéb érdekeltként vagy pótmagánvádlóként kíván fellépni a perben,

•          peres ügyekben személyes költségmentesség és pártfogó ügyvédi képviselet, amennyiben pótmagánvádlóként kíván fellépni a perben.



Vissza a tartalomjegyzékhez
11. Van jogosultsága a Szolgálatnak felülvizsgálni, illetve felülbírálni a bírósági ügyemet, vagy az ügyemben hozott bírósági határozatokat?

 

A Szolgálat nem jogosult felülvizsgálni a bíróság eljárását, nem rendelkezik hatáskörrel a bíróság határozatának felülbírálatára.

 

 


Vissza a tartalomjegyzékhez
12. Hol és milyen formában terjeszthető elő a jogi segítségnyújtás iránti kérelem?

 

A kérelmet e célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével és aláírásával, továbbá a szükséges mellékletek (igazolások) csatolásával lehet benyújtani az ügyfél lakóhelye vagy tartózkodási helye, ezek hiányában szálláshelye, illetve munkavégzésének helye szerint illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal igazságügyi szolgálatának jogi segítségnyújtási feladatokat ellátó szervezeti egységénél (személyesen vagy postán). A nyomtatvány beszerezhető a megyei (fővárosi) igazságügyi szolgálatoknál, illetve letölthető a világhálóról (www.kimisz.gov.hu). A kérelem előterjesztése illeték- és díjmentes.



Vissza a tartalomjegyzékhez
13. Hogyan kell igazolnom a rászorultságomat? Milyen mellékletek szükségesek a kérelem előterjesztéséhez?

 

Ügyfél és a vele közös háztartásban élők:

 

•          30 napnál nem régebbi jövedelemigazolása, vagy

•          a kérelem előterjesztését megelőző havi nyugdíjszelvény,

•          legutolsó folyószámla – kivonat,

•          nyugdíjszelvény, vagy nyugdíjat megállapító határozat,

•          iskolalátogatási igazolás olyan nagykorú esetén, aki nappali képzés keretében felsőfokú tanulmányokat folytat,

•          jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászoruló (pl: közgyógyellátásban, aktív korúak ellátásában, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő személy) esetén az ellátásról, ellátásra jogosultságról szóló igazolás.

 

Írásban (postán) benyújtott kérelem esetén elegendő ezek fénymásolata.



Vissza a tartalomjegyzékhez
14. Ha a peres ügyem már folyamatban van és nincs ügyvédem, meddig kérhetek pártfogó ügyvédet a Szolgálattól a képviseletem biztosítására?

 

Polgári ügyekben a pert befejező határozatot megelőző tárgyalás berekesztéséig, illetve nemperes eljárás befejezéséig, büntetőeljárás bírósági szakaszában pedig a legkésőbb a bíróság ügydöntő határozata meghozatala céljából megtartott tanácsülésig terjeszthető elő a pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételére irányuló kérelem.


Vissza a tartalomjegyzékhez
15. Ugyanabban az ügyben kaphatok újabb jogi segítséget a Szolgálattól?

 

Ugyanazon ügy ugyanazon szakaszában nem biztosítható támogatás, azonban ugyanazon ügy egy másik szakaszában igen, pl: a Szolgálat polgári perben biztosított az ügyfélnek pártfogó ügyvédet, majd a per jogerős befejezése után rendkívüli jogorvoslati kérelem elkészítéséhez kíván peren kívüli támogatást (tanácsadást, okiratszerkesztést) igénybe venni, akkor ezt a Szolgálat biztosítani tudja számára.


Vissza a tartalomjegyzékhez
16. Mennyi idő alatt bírálja el a Szolgálat a kérelmemet?

 

Személyesen benyújtott kérelmeket – ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók – kérelem személyesen történő benyújtásakor lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 5 nap alatt, míg az írásban benyújtott kérelem alapján 15 nap alatt bírálja el (a kérelem beérkezésétől számítva).


Vissza a tartalomjegyzékhez
17. Mit tegyek, ha a hiánypótlási felhívásban megadott határidő nem elegendő az okiratok beszerzéséhez?

 

Még a határidő lejárta előtt kérheti a határidő meghosszabbítását.

 

 

 

 


Vissza a tartalomjegyzékhez
18. Ki látja el a Szolgálat által engedélyezett jogi szolgáltatást, azaz a jogi segítői tevékenységet?


A Szolgálattal szerződött ügyvédek, ügyvédi irodák, jogvédő társadalmi szervezetek, egyetemek.

 

 


Vissza a tartalomjegyzékhez
19. Hogyan találok jogi segítőt (ügyvédet, jogvédő társadalmi szervezetet)?

 

A határozat jogerőre emelkedésével a Szolgálat az ügyfél rendelkezésére bocsátja a jogi segítői névjegyzékbe felvett jogi segítők adatait, mely a világhálón (www.kimisz.gov.hu) is megtalálható. A jogi segítői névjegyzék tartalmazza a Szolgálattal szerződésben álló ügyvédek, ügyvédi irodák, társadalmi szervezetek nevét és elérhetőségét (címét, telefonszámát, e-mail címét), melynek alapján az ügyfél felveheti a kapcsolatot az általa választott jogi segítővel.


Vissza a tartalomjegyzékhez
20. Hogyan vehetem igénybe a Szolgálat által engedélyezett jogi szolgáltatást?


Az ügyfél átadja a jogi segítő számára:

•          az engedélyező határozat egy (jogi segítői) példányát

•          peres támogatás esetén a meghatalmazás-nyomtatványokat

•          peren kívüli támogatás esetén a teljesítésigazolást

•          a jogvitás ügy iratanyagát.

Az ügyfél a tényállás felvételének érdekében előadja vitás ügyét, tájékoztatva a jogi segítőt az ügy részleteiről.


Vissza a tartalomjegyzékhez
21. Fordulhatok-e közvetlenül a jogi segítői névjegyzékben szereplő jogi segítőhöz (ügyvédhez, jogvédő társadalmi szervezethez) a jogi segítség érdekében?


Kizárólag peren kívüli támogatás igénybevétele érdekében, az alábbi feltételekkel: (a feltételeknek együttesen kell fennállnia)

•          az ügyfél rászorultságát a jogi segítő számára igazolta, és

•          a jogi segítő biztosítottnak látja a támogatás igénybevételének feltételeit, és

•          a jogi szolgáltatás legfeljebb 2 óra időtartamot vesz igénybe (haladéktalan ügyek esetében legfeljebb 4 óra időtartamot).

 

Ilyen esetben utólagos vizsgálat érdekében a jogi segítő megküldi a Szolgálatnak a fél által a jogi segítő részére adott (rászorultságot igazoló) okiratokat.

 


Vissza a tartalomjegyzékhez
22. Keletkezhet-e fizetési kötelezettségem a Szolgálat által engedélyezett jogi szolgáltatás igénybevétele esetén?

 

•          a Szolgálat csupán megelőlegezéses támogatást biztosított peren kívüli jogi szolgáltatás igénybevételéhez;

 

 

•          a Szolgálat csupán megelőlegezéses támogatást biztosított pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételéhez, és a támogatott fél a perben pervesztes lesz vagy csak részben minősül pernyertesnek, illetve abban az esetben, ha a büntetőper vádlottját a bíróság felmentette, vagy vele szemben az eljárást megszüntette, 

 

 

•          a Szolgálat megvonja a támogatást abból az okból, hogy az engedélyezés során fél valótlan adatot szolgáltatott, mivel az igénybevétel feltételei az előterjesztéskor sem álltak fenn.

 

 

 


Vissza a tartalomjegyzékhez
23. Ha visszafizetési kötelezettségem keletkezik, annak milyen feltételekkel kell eleget tennem?

 

Peren kívüli és peres ügyekhez biztosított, állam által előlegezett támogatás esetén a támogatást engedélyező területi hivatal a jogi szolgáltatás díjának megfizetésére legfeljebb egy éves határidővel külön határozatban kötelezi az ügyfelet

 

 


Vissza a tartalomjegyzékhez
24. Milyen fizetési kedvezményeket kérhetek?

 

•          fizetési halasztást, ha az ügyfélen kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséggel járna;

•          részletfizetést, ha az ügyfélen kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséggel járna;

•          méltányosságból a díj, vagy annak egy részének elengedését, feltéve, hogy az ügyfél polgári peres vagy peren kívüli támogatásban részesült, és igazolja, hogy körülményei akként változtak, hogy jelenlegi helyzetében ingyenes támogatásra lenne jogosult.

 


Vissza a tartalomjegyzékhez