A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (Jst.) új alapokra helyezte a magyar állami jogi segítségnyújtás rendszerét. A peren kívüli jogi segítségnyújtás új szolgáltatásként jelentkezett, a büntető és polgári ügyekben történő jogi segítségnyújtás (peres jogi segítségnyújtás) pedig a hatályos eljárásjogokban már létező kedvezmények módosításaként jött létre. A törvény célja az volt, hogy az állam mindazok jogainak érvényre juttatásához segítséget adjon, akik arra hátrányos helyzetükből kifolyólag egyébként nem lennének képesek.

 

Magyarország – a többféle európai megoldás közül – azt a rendszert választotta, melyben egy állami szervezet dönt anyagi helyzet alapján a támogatás megengedhetősége kérdésében, de a jogi segítséget nem az állami alkalmazottak nyújtják, hanem a jogi segítői névjegyzékbe felvett ügyvédek, egyetemi oktatók, jogvédő társadalmi szervezetek.

 

Az új szervezet, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat 2004. április 1-én kezdte meg működését elsőként a peren kívüli jogi segítségnyújtás, vagyis a tanácsadás, okiratszerkesztés és iratbetekintés lehetőségének biztosításával. Majd a támogatás rendszere 2008. január 1-től komplexebbé vált: ettől az időponttól kezdve a bíróság előtti képviseletet ellátó pártfogó ügyvédet is a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat biztosítja a rászorulók számára. 

 

A jogi segítségnyújtás 2008-as reformjának pozitív eleme mind a felek, mind pedig a bíróságok tekintetében, hogy a perbeli képviselettel összekapcsolható a per előtti tanácsadás, ezáltal a bíróságok tehermentesíthetők, megvalósulhat a felesleges, vagy előreláthatóan eredménytelen igényérvényesítések számának csökkenése.

 

A jogi segítségnyújtási feladatokat jelenleg I. fokon a fővárosi/megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő megyei igazságügyi szolgálatok látják el közigazgatási hatósági eljárás keretében. A II. fokú hatósági jogkört, és az igazságügyi szolgálatok feletti szakmai irányító szerv jogköreit a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata gyakorolja.

 

Az állami jogi segítségnyújtási szolgáltatások – az anyagi szempontból rászorultnak tekintendők körében – jelenleg a következők:

a) peren kívüli segítségnyújtásként: jogi segítők által adott jogi tanácsadás, okiratszerkesztés és iratbetekintés;

b) polgári eljárásokban: pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása, elsősorban a jogi segítők által;

c) büntető eljárásokban: sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviselete, pótmagánvádló személyes költségmentességének engedélyezése, és ennek keretében pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása – főszabályként – jogi segítők által.

 

A szolgálatok munkatársai a hatósági feladatukon túlmenően, ügyfélszolgálati tevékenység keretében az egyszerűbb megítélésű ügyekben – a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata nélkül, díjmentesen – jogi tanácsot, illetve hatásköri, illetékességi útmutatást adnak bárki számára.

 

A jogi segítségnyújtási rendszer egyik fő jellemzője, hogy az ügyfelek a jogi segítői névjegyzékből maguk választhatnak jogi segítőt az ország egész területéről mind peren kívüli ügyeikben, mind a peres képviseletük ellátására.

A jogi segítségnyújtási támogatások

 

I. Peren kívüli ügyek

 

A jogi segítő peren kívül ad tanácsot, illetve szerkeszt beadványt, egyéb iratot

• minden olyan jogvitás ügyben amelyben a későbbiekben per lefolytatására kerülhet sor (szükség esetén a keresetlevelet is elkészíti);
• mindennapi megélhetést érintő kérdésekben (birtokháborítás, lakhatási, nyugdíj, munka-és foglalkoztatási, közüzemi-díj tartozás, végrehajtási ügyek, stb);
• ha az ügyfél közigazgatási eljárásban vesz részt, és eljárási jogainak, kötelezettségeinek megismeréséhez, jognyilatkozat megtételéhez szükséges a jogi szolgáltatás;
• bűncselekmény áldozata számára, amennyiben az ezzel összefüggésben keletkezett jog- és érdeksérelem elhárításához szükséges a szakjogászi közreműködés;
• polgári vagy büntetőeljárásban rendkívüli jogorvoslati kérelem elkészítéséhez szükséges a segítség;
• folyamatban lévő bírósági eljárásban, ha a fél eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez a jogvita peren kívüli lezárásához ez szükséges, feltéve, hogy az eljárásban a fél nem rendelkezik jogi képviselővel, és peres képviselet, vagyis a pártfogó ügyvéd biztosítása nem lenne indokolt.

 

Kizárt a támogatás például vám, hitelügyekben, valamint ingatlan adásvételi szerződésekben, ez utóbbi alól azonban van két kivétel:

• a lakhatást szolgáló ingatlan elidegenítésére vagy megterhelésére vonatkozóan tanácsadásban részesülhet a rászoruló, illetőleg
• az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerülő fiatalok első lakáshoz jutása érdekében a jogi segítő adásvételi szerződést is készíthet.

 

Peren kívüli ügyekben a tanácsadásra, okiratszerkesztésre, iratbetekintésre biztosított, az I. fokú hatóság által mérlegelési jogkörben meghatározott óraszámban engedélyezett támogatást a jogi segítői névjegyzékbe felvett ügyvédek, egyetemi oktatók, jogvédő társadalmi szervezetek, összefoglaló néven a jogi segítők nyújtják. Peren kívüli támogatás keretében a kérelmező rászorultságától függően az állam megelőlegezi, vagy viseli a jogi segítő díját és költségeit.

 

II. Peres ügyek

 

Polgári peres és nemperes eljárásokban a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), a kérelmező és a kérelmezett fél, míg a büntető eljárások bírósági szakaszában a sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt, valamint a pótmagánvádló pártfogó ügyvédi képviseletét – a jogi segítségnyújtás keretében, a Jst.-ben szabályozott eljárásban és feltételekkel – a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat biztosítja. A képviselet költségét az állam a fél helyett megelőlegezi, vagy viseli.

 

Főszabály szerint pártfogó ügyvédi képviselet ellátására az ügyfelek adnak meghatalmazást a jogi segítőnek, a kirendelésre csak kivételesen kerül sor. A jogi segítségnyújtás 2008-as reformjával ugyanis a jogalkotó azt kívánta elérni, hogy a korábban - a perben eljáró bíróságok által - megvalósított kirendelésen alapuló ügyelosztást felváltsa a jogi segítők önkéntes vállalásán alapuló munkaszervezés. Peres ügyekben kivételes jelleggel a jogi segítségnyújtás jelenlegi rendszerében is sor kerülhet pártfogó ügyvéd kirendelésére, főszabályként abban az esetben, ha a fél képviseletét pártfogó ügyvédként jogi segítő nem vállalja és ez a peres eljárásban számára előírt határidőkre tekintettel jogainak sérelmével járhat. Ebben az esetben az I. fokú hatóság a jogi segítői névjegyzékbe felvételt nyert ügyvéd, kivételesen indokolt esetben pedig az ügyvédi kamaráknál kirendelhető ügyvédként nyilvántartott, a jogi segítői névjegyzékben nem szereplő ügyvéd kirendelésével gondoskodik a peres támogatásban részesített fél képviseletéről.

 

III. Határon átnyúló ügyek

 

Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása óta a határon átnyúló jogvitákban is támogatást nyújtunk a 2003/8/EK irányelv alapján:

• az uniós polgároknak rászorultság alapján a jogérvényesítéshez, illetve
• a magyar állampolgároknak ahhoz, hogy más uniós államok bíróságai előtti eljárásokban eredményesen kérhessenek jogi segítséget, költségmentességet, pártfogó ügyvédet.

 

Magyarország angol és magyar nyelven fogad kérelmeket.

 

Rászorultsági feltételek

 

I. Peren kívüli ügyekben

 

1. A jogi szolgáltatás díját az ügyfél helyett az állam viseli:

a) jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül azon személy esetében, aki

• aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátásában részesülő közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,
• közgyógyellátásban részesül,
• átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan,
• menekült, vagy menekültügyi eljárásban vesz részt,
• vízumkiadás, tartózkodási vagy letelepedési engedély megszerzésével, honosítással kapcsolatban kér segítséget, és valamelyik felmenője magyar állampolgár vagy az volt,
• családjában olyan gyermeket gondoz, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül;

 

b) akinek a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2011-ben 28.500 forintot);

c) egyedülálló személy esetében, ha a nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át (2011-ben 42.750 forint);

d) azon személy számára, akiről külön eljárásban megállapították, hogy bűncselekmény áldozata, és jövedelme nem haladja meg a 171.828 forintot (ez az összeg a 2009. évi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 86%-a).

 

2. A jogi szolgáltatás díját az állam legfeljebb 1 éves időtartamra megelőlegezi azon rászorulók esetében, akiknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a 85.914 forintot (ez az összeg a 2009. évi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 43%-a).

 

 

 

 

II. Peres ügyekben

 

1. A pártfogó ügyvéd díját – ha a bíróság a perben annak viselésére nem kötelezte az ellenérdekű felet – az ügyfél helyett az állam viseli:

 

a) jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül azon személy esetében, aki

• aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátásában részesülő közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,
• közgyógyellátásban részesül,
• átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan,
• menekült, vagy menekültügyi eljárásban vesz részt,
• vízumkiadás, tartózkodási vagy letelepedési engedély megszerzésével, honosítással kapcsolatban kér segítséget, és valamelyik felmenője magyar állampolgár vagy az volt,
• családjában olyan gyermeket gondoz, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül;

b) akinek a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2011-ben 28.500 forintot);

c) egyedülálló személy esetében, ha a nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át (2011-ben 42.750 forint);

d) ha a felet tárgyi költségmentesség illeti meg;

e) azon személy esetében, akit a bíróság személyes költségmentességben részesített.

 

2. A pártfogó ügyvéd díját az állam legfeljebb 1 éves időtartamra megelőlegezi

a) azon rászorulók esetében, akiknek a havi nettó jövedelme nem haladja meg a 85.914 forintot (ez az összeg a 2009. évi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 43%-a);

b) azon személy számára, akiről külön eljárásban megállapították, hogy bűncselekmény áldozata, és jövedelme nem haladja meg a 171.054 forintot (ez az összeg a 2009. évi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 86%-a);

c) ha a felet tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg.

 

A támogatás iránti kérelem előterjesztése

 

A kérelmet az ügyfélnek – az erre szolgáló nyomtatvány kitöltésével, valamint a szükséges mellékletekkel együtt – a lakóhelye vagy tartózkodási helye, ezek hiányában szálláshelye, illetve munkavégzésének helye szerint illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal igazságügyi szolgálatának jogi segítségnyújtási feladatokat ellátó szervezeti egységénél (területi hivatal) kell személyesen benyújtania, vagy postán megküldenie. A nyomtatvány beszerezhető a területi hivatalokban, illetve letölthető a világhálóról (www.kih.gov.hu). A kérelem előterjesztése illeték- és díjmentes.

 

A jogi szolgáltatás igénybevétele

 

A peren kívüli jogi szolgáltatást (tanácsadás, iratszerkesztés, iratbetekintés) a jogi segítői névjegyzékbe felvett jogi segítők (ügyvédek, egyetemi oktatók, társadalmi szervezetek) nyújtják. A peres eljárásokban jogi képviseletet azonban nem minden jogi segítő láthat el: pártfogó ügyvéd csak ügyvéd és ügyvédi iroda, valamint az a társadalmi szervezet (alapítvány, kisebbségi önkormányzat, stb.) lehet, aki e feladat ellátására ügyvédet bízott meg.

 

Az engedélyező határozat birtokában az ügyfél a peren kívüli és a peres támogatás igénybevétele céljából megkeresi az általa kiválasztott jogi segítőt. A jogi segítői névjegyzék az Interneten a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatának honlapján (www.kih.gov.hu) érhető el. Természetesen területi hivatalok tájékoztatást adnak a névjegyzékben szereplő jogi segítőkről. A jogi segítség gyors és hatékony intézése érdekében feltétlenül indokolt a jogi segítővel előzetesen időpontot egyeztetni.

 

Pártfogó ügyvédi képviselet

 

A pártfogó ügyvédi képviseletet elsődlegesen meghatalmazás útján vehető igénybe a jogi segítői névjegyzékből az ügyfél által kiválasztott jogi segítőnél.

Ugyanakkor a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat képviseletére pártfogó ügyvédként jogi segítőt, kivételesen ügyvédet, vagy ügyvédi irodát rendeljen ki:

- Az ügyfél kérelme alapján abban az esetben, ha képviseletét pártfogó ügyvédként jogi segítő nem vállalja, és ez - a határidőkre tekintettel - a jogainak sérelmével járhat. (Az eljárási határidő elmulasztása esetén erre hivatkozással a perben igazolási kérelmet terjeszthet elő.)

- Az ügyfél kérelmére vagy hozzájárulásával akkor, ha az ügy jellegére, vagy a fél körülményeire tekintettel már a támogatás engedélyezésekor valószínűsíthető, hogy képviselete meghatalmazás útján nem biztosítható.

A határon átnyúló tartási ügyben jogi segítő meghatalmazásnak nincs helye, képviselete kizárólag a központi hatóság megkeresésére kirendelés útján biztosítható.