KÖZPONTI IGAZSÁGÜGYI HIVATAL
1116 Budapest, Hauszmann A. u. 1.
Tel. : 371-8900 Fax : 371-8912
KÖZLEMÉNY
a lobbitevékenység megkezdésével kapcsolatos
jogszabályi változásokról
A
lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény (Ltv.), illetve a
végrehajtásáról szóló 176/2006. (VIII.14.) Korm. rendelet, továbbá a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény (Ket.) módosulásai, valamint a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI.
törvény hatálybalépése 2009. október 1-jétől alapvető változásokat eredményeztek
a lobbitevékenység megkezdésével, illetve a lobbisták és lobbiszervezetek
nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárás tekintetében. A lobbitevékenység
megkezdésével kapcsolatos regisztrációs eljárás egyszerűbbé, gyorsabbá,
ügyfél-centrikusabbá vált, a hatósági eljárásban pedig hangsúlyosabb lett a
szolgáltató jelleg. A változásokat az alábbiakban foglaljuk össze.
I. A szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI.
törvény
1. A törvény célja, hatálya
A 2009. október 1-jén hatályba lépő törvény kerettörvény, melynek tárgya a különböző szolgáltatási tevékenységek
- közöttük értendő a lobbitevékenység végzése, mint szolgáltatás -
megkezdésének és folytatásának általános jellegű törvényi szintű szabályozása.
(A jogszabály a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv
implementációja.)
A törvény célja - a preambulum alapján - a vállalkozások
működésének megkönnyítése, versenyképességük javítása, e célból a szolgáltatási
tevékenység megkezdése és folytatása tekintetében az állami beavatkozásnak a
feltétlenül védendő közérdek érvényesítése céljából valóban szükséges mértékre
szorítása, egyben az e tevékenységek megfelelő ellenőrzésének biztosítása,
továbbá az Európai Közösség belső piacán a letelepedés és szolgáltatásnyújtás
szabadsága megfelelő érvényesítése. A szabályozás fő irányait az adminisztratív
terhek csökkentése, az
elektronikus ügyintézés lehetőségének széles körű biztosítása, az
engedélyeztetések, regisztrációs eljárások leegyszerűsítése jelentik.
A törvény azokat
az alapvető szabályokat fogalmazza meg, amelyeket minden szolgáltatási
tevékenység tekintetében alkalmazni kell és az egyes ágazati jogszabályokban,
az
azokat alkalmazó hatósági eljárásokban egységesen alkalmazandók. E tekintetben
a törvény szorosan összefügg a Ket. módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény
(Ket.-novella) elveivel, az abban megvalósított szabályozással és épít az
általa meghatározott, 2009. október 1-jétől alkalmazandó szabályrendszerre, az
ott szabályozott kérdések tekintetében csak az alapvetően szükséges
eltéréseket, kiegészítő szabályokat tartalmazza.
2. A bejelentéssel összefüggő eljárás
A törvény az
engedélyezési eljárások visszaszorítására törekszik, erre vonatkozóan
megteremti egy a hatósági ellenőrzésre
épülő új bejelentési rendszer alapjait. Az engedélyezést olyan esetekre
tartja fenn, ha a hatósági vagy bírósági eljárás lefolytatása a
szolgáltatási tevékenység megkezdésének, folytatásának vagy igénybevételének
jogszabályban előírt feltétele.
2.1. A bejelentés
Az engedélyezéshez nem kötött szolgáltatási
tevékenységek gyakorlását (ilyen
a lobbitevékenység folytatása is)
bejelentés megtételéhez köti a törvény [12. § (2) bekezdés]. A bejelentési
eljárás lényege, hogy ha a szolgáltató teljesíti az adott tevékenység
gyakorlásához előírt feltételeket, a tevékenység folytatását megkezdheti, de
ezt előtte az érintett hatóságnak bejelenteni köteles. A bejelentés közvetlenül
nem feltétele a tevékenység megkezdésének, elmulasztásához azonban szankciók
(pl. bírság) fűződnek. A bejelentés alapján a hatóság ellenőrizni tudja, hogy
a
szolgáltató megfelel-e a jogszabályi követelményeknek, és megfelelés hiánya esetén
a szolgáltatási tevékenység jogszerűtlen folytatását szankcionálhatja, végső
esetben megtilthatja azt [25. §].
A bejelentéssel összefüggő eljárás nem
minősül a Ket. szerinti közigazgatási hatósági ügynek. A törvény taxatíve meghatározza, hogy a Ket.-nek
mely rendelkezései alkalmazandók az eljárás során [21. §].
A bejelentés
kötelező tartalmi elemeit a törvény és a szolgáltatásra vonatkozó ágazati
szabály (Ltv.) közösen határozzák meg. A bejelentésben nyilatkozni kell
arról, hogy a szolgáltató tevékenységét határon átnyúló szolgáltatásnyújtás
keretében kívánja-e ellátni (pl. külföldi lobbicég látja el a megbízó érdekeinek
képviseletét magyar közhatalmi szerveknél). Ebben az esetben a bejelentés - ha
a szolgáltató a bejelentésben ennél rövidebb időt nem határoz meg - a
megtételétől számított öt naptári évre szól [22. § (4) bekezdés], egyébként a
bejelentés határozatlan ideig, a szolgáltatás megszüntetéséig él.
A
bejelentés megérkezését követően a Központi Igazságügyi Hivatal (KIH) haladéktalanul
ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelelő-e. Amennyiben a bejelentés megfelel a
törvényi feltételeknek és az igazgatási szolgáltatási díjat (csak a természetes
személy bejelentőkre vonatkozik) a bejelentést tevő megfizette, öt munkanapon
belül részére a KIH igazolást küld.
Ha a bejelentés nem felel meg a meghatározott követelményeknek, vagy a
bejelentésre előírt igazgatási szolgáltatási díjat nem fizették meg, a hiányok
megjelölése mellett a KIH figyelmezteti az ügyfelet a lobbitevékenység
bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeire. (A hiánypótlási felhívás
előírását tartalmazó Ltv. 9. §-t hatályon kívül helyezte a jogalkotó, ezért a
továbbiakban nem az eddig alkalmazott 15 napos hiánypótlási felhívást kell
alkalmazni.)
2.2. Nyilvántartásba vétel
A törvény a
bejelentésre épülő eljárást azzal egészíti ki, hogy előírja, a bejelentést tevő szolgáltatókat a hatóság
10 munkanapon belül hivatalból nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartás
meghatározott adatait bárki számára nyilvánosan hozzáférhetővé teszi. A
hivatalból történő nyilvántartásba vétel a szolgáltatásnyújtás megkezdésének,
illetve folytatásának nem feltétele, a nyilvántartás a továbbiakban kizárólag
tájékoztatási és ellenőrzési célt szolgál. Esetünkben ez azt jelenti, hogy a
lobbitevékenység megkezdésének többé nem a nyilvántartásba vétel a feltétele,
a
lobbista tevékenységét a bejelentés megtételét követően megkezdheti.
A nyilvántartásba vételről rendelkező határozat 5
munkanapon belüli kiadása kiváltja a fentiek szerinti igazolás kiküldését, és
ebben az esetben csak egy iratot kell kiállítani, majd postázni a bejelentő
részére.
2.3. Ellenőrzési eljárás
Garanciális
szabályként a törvény kihangsúlyozza a Ket. szerinti hatósági ellenőrzés szerepét.
A hatósági ellenőrzés lefolytatását
először is a bejelentéssel összefüggő eljárásban írja elő a törvény a
bejelentés megtételét követő 10 napon belül arra vonatkozóan, hogy a
szolgáltató megfelel-e az ágazati jogszabály előírásainak. Bejelentés-köteles
tevékenység esetén már a nyilvántartásba vételre sem kerülhet sor, ha az
ellenőrzési eljárás során a hatóság megállapítja, hogy a szolgáltató
bejelentése ellenére nem teljesíti a tevékenység gyakorlására való jogosultság
feltételeit. Esetünkben ez nem jelent mást, mint hogy a KIH az Ltv. által a
lobbisták számára előírt feltételeket (cselekvőképes, büntetlen előéletű,
felsőfokú végzettséggel rendelkezik, nem áll nyilvántartásból törlés hatálya
alatt) a bejelentéshez kötelezően csatolt iratok (erkölcsi bizonyítvány és
diplomamásolat), és nyilvántartásának adatai alapján ellenőrzi. Amennyiben a KIH
későbbi ellenőrzés során állapítja
meg, hogy adott szolgáltatóra (lobbista, lobbiszervezet) nézve nem teljesülnek
a törvényi előírások, a tevékenység folytatásának megtiltásával egyidejűleg
törli az érintett személyt vagy szervezetet a nyilvántartásból [idevágók az
Ltv. 16.-17. § rendelkezései].
A törvény
indokolása szerint az ágazati jogszabályok megfelelő szabályaival együtt alkalmazva
a fent ismertetett (a bejelentésre, a hivatalból történő nyilvántartásba
vételre és a hatósági ellenőrzésre épülő) rendszer képes biztosítani, hogy a
hatóságoknak a bejelentés-köteles tevékenységről is megfelelő tudomásuk legyen
és a szolgáltatók tevékenységét megfelelően ellenőrizni tudják, másrészt
biztosított, hogy a nyilvántartásokban csak olyan szolgáltatók szerepeljenek,
amelyek megfelelnek a jogszabályi rendelkezéseknek, ami a nyilvántartások
meghatározott adatainak nyilvánossága révén más hatóságok ellenőrzési
lehetőségeit, illetve az igénybevevők biztonságát is szolgálja.
3. Integrált ügyintézési és tájékoztatási pont [31. §]
A törvény – a Ket. rendelkezéseivel összhangban – nagy
hangsúlyt fektet az „egyablakos
ügyintézés” teljesülésére, miszerint az ügyfelek távolról és elektronikusan
minden tartalmi és alaki követelményt teljesíthessenek, ami a szolgáltatási tevékenység
jogszerű megkezdéséhez szükséges. Ez természetesen nem korlátozhatja az
ügyfeleket más kapcsolatfelvételi csatornák, az ún. „hagyományos közigazgatási
út” választásában, tehát míg az elektronikus „egyablak” az ügyfél részére
lehetőségként, addig a hatóságok vonatkozásában kötelezettségként jelenik meg.
A törvénynek az elektronikus igazgatási feltételek megteremtésére vonatkozó
szakaszai 2009. december 28-án lépnek hatályba.
II. Az Ltv. módosított rendelkezései
A fentiekkel
összefüggésben, valamint a Ket.-novella rendelkezéseihez igazodóan a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső
piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény 353-354. §-ai a
következők szerint módosították az Ltv. rendelkezéseit.
1. Fogalmi változások
A módosítás a lobbista és a
lobbiszervezet definíciójánál már nem használja a nyilvántartásba vétel, mint
fogalmi feltétel megjelölését, helyette a bejelentést tevőt állítja az
értelmezés központjába.
353. § (1) A lobbitevékenységről szóló 2006.
évi XLIX. törvény 5. § a) és b) pontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazásában]
„a) lobbista: az a
természetes személy, aki e törvény előírásainak megfelel, és e tevékenység
folytatására irányuló szándékát bejelentette;
b) lobbiszervezet: az
a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely e
törvény előírásainak megfelel, és e tevékenység folytatására irányuló szándékát
bejelentette;”
2. Nyilvántartásba vétel
A lobbitevékenység megkezdésének és folytatásának
feltételeként az Ltv. 6. §-a a lobbisták és lobbiszervezetek nyilvántartásba
vételét írta elő. A nyilvántartásba vétel kérelemre történt, a kérelem
benyújtására vonatkozó rendelkezéseket a 7-9. §-ok tartalmazták. A
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló 2009. évi LXXVI. törvény rendelkezéseihez igazítva a módosítás a
bejelentést teszi a tevékenység jogszerű folytatásához szükséges feltétellé.
353. § (2) A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény 6. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Ha természetes vagy
jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
lobbitevékenységet kíván folytatni, ideértve a határon átnyúló tevékenység
keretében ilyen tevékenységet folytatni kívánó külföldi természetes személyt és
szervezetet is, köteles az erre irányuló szándékát a nyilvántartást vezető
szervnek bejelenteni.”
Fontos változás, hogy a lobbista már
a bejelentés megtételét követően jogszerűen kezdheti meg tevékenységét, nem
kell megvárnia a KIH döntését, a nyilvántartásba vételi határozatunk jogerőre
emelkedését. A regisztráció utólagos eljárási cselekmény, a következőkben nem
fűződik hozzá joghatás. A nyilvántartás adatai – azok közzétételével – a
nyilvánosságnak szólnak, a legfőbb célja a tájékoztatás. A nyilvántartásba
vétel a bejelentést követő 10 munkanapon belül, hivatalból történik. A nyilvántartásba
való felvételről, annak
elutasításáról, illetőleg az onnan való törlésről a KIH alakszerű határozatot
hoz [Ltv. 18. § (1) bekezdés].
353. § (3) A lobbitevékenységről
szóló 2006. évi XLIX. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartást vezető
szerv a lobbitevékenység végzésére jogosult, bejelentést tevő személyekről
nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból kizárólag a lobbitevékenység végzésére
való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
A bejelentésben szolgáltatott adatok az eddig
alkalmazott formalizált kérelem adataihoz képest nem változtak nagymértékben,
de október 1-jétől már egy – a Korm. rendelet módosításait is figyelembe vevő
–
bejelentés-formanyomtatvány érhető el a KIH honlapján. A bejelentéshez
ugyanazokat a csatolmányokat kell mellékelni, mint a korábbiakban azzal, hogy
a
törvény az egyes külföldi okiratoknak (pl. külföldi felsőfokú végzettséget
igazoló diploma) a korábban megkövetelt hitelesített másolata és fordítása
helyett csupán egyszerű másolatát és fordítását kéri.
3. Hiánypótlási
felhívás
A módosítás hatályon kívül
helyezi a törvénynek a hiányos kérelemre vonatkozó 15 napos hiánypótlási
felhívás előírását [355. §]. A nem megfelelő bejelentésre nézve a szolgáltatási
tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009.
évi LXXVI. törvény 23. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti figyelmeztetést
kell kiküldeni, amelyben a bejelentés hiányainak megjelölése mellett
figyelmeztetni kell az ügyfelet a lobbitevékenység bejelentés nélküli
folytatásának jogkövetkezményeire.
Itt kell megemlíteni, hogy az
Ltv. 30. § (1) bekezdése szerinti lobbitájékoztató elmulasztása vagy hiányai
esetén kiküldendő hiánypótlási felhívásnál a módosítás kihúzta a 15 napos
határidő kikötését, így a továbbiakban a KIH feladatává teszi a megfelelő
határidő kitűzését.
4. A nyilvántartás adatainak közzététele
A nyilvántartás meghatározott adatainak közzétételére vonatkozó
módosítás már nem kötelezi a KIH-t a lobbisták születési adatainak (születési
hely, idő) közzétételére, amellyel kapcsolatos aggályainknak már több
alkalommal is megfogalmaztuk a jogalkotó felé.
5. A lobbiigazolvány
Az
Ltv. végrehajtásáról szóló 176/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelet módosításainak
a többsége a rendelkezéseknek a bejelentési rendszerhez történő igazítása. A
Korm. rendelet módosításai érintik a lobbiigazolvány szövegezését, amely egy
helyütt változott, illetve feloldásra kerülhet egy korábbi ellentmondás.
Az Ltv. 14. § (1) bekezdése
meghatározza, hogy milyen adatokat tartalmaz a lobbista részére kiállított
lobbiigazolvány. Eszerint az igazolványon szerepel a nyilvántartást vezető
szerv neve és székhelye. A Korm. rendelet eddig hatályos 14. § c) pontja pontosan megjelölte
az igazolvány erre vonatkozó szövegrészét: miszerint a lobbiigazolványon
szerepel a „Központi Igazságügyi Hivatal (1116 Budapest, Hauszmann
Alajos utca 1.)” felirat. A feltüntetett cím ugyanakkor nem egyezett meg a
Hivatal székhelyével, ami a 1145 Budapest, Róna u. 135. szám alatt található.
Az október 1-jétől hatályos szövegből kikerült a Hauszmann utcai cím
feltüntetése, ezért a következő igazolványokon a Hivatal székhelyét kell
szerepeltetni.
Az igazolvány hátoldalán szereplő
Tudnivalók 2. pontjánál „Az igazolvány visszavonásig érvényes” mondata helyett
„Az igazolvány visszavonásig hatályos”
mondat szerepel a továbbiakban [Korm. rendelet 14. § e) pont].
III. Összegezés
A
fent ismertetett jogszabályi változásoknak köszönhetően a lobbisták és
lobbiszervezetek regisztrációjával kapcsolatos eljárásban az ügyfelek helyzete
kényelmesebb lett, a tevékenység megkezdése gyorsabbá és könnyebbé vált, mivel
kevésbé függ a hivatali eljárástól, a KIH részéről a szolgáltató jellegű
hatósági szerep tovább erősödött.
Budapest,
2009. október 1.
Központi Igazságügyi Hivatal
