English
Acrobat Reader
Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
<< ElőzőA kárpótlási jogszabályokat végrehajtó szervezet alakulása Következő>>

A KÁRPÓTLÁSI JOGSZABÁLYOKAT VÉGREHAJTÓ SZERVEZET ALAKULÁSA

 

A hatályos kárpótlási jogszabályok folyamatos végrehajtására a Kormány 1990. szeptember 1-jével külön szervezetet (Kárpótlási Hivatal) hozott létre, amely először csak a nyugdíjemelés kérdésével foglalkozott. Jogállása szerint nem minősült államigazgatási szervezetnek.

Az első szervezet létrehozásával egy időben, a Miniszterelnök javaslata és a Kormány döntése alapján Társadalmi Kárpótlási Kollégium alakult, amelynek feladata a történelmi események ismertetése a hivatalok munkatársaival, valamint a folyó munka figyelemmel kísérése és a jogszabályok értelmezése. Egyedi ügyekben mind a kárpótlási szervezet, mind a hozzá forduló külső szervek (ügyészségek, bíróságok stb.) részére, szakértői vélemény kialakítása. Egyidejűleg a legfontosabb feladata a szervezet mindenkori vezetője és vezető beosztású munkatársai tevékenységének támogatása.

A következő évben átalakult országos hatáskörű, államigazgatási hivatallá, amely egyaránt foglalkozott az eddig felsorolt négy kárpótlási formában benyújtott kérelem elbírálásával és határozathozatalával. Ennek a szervezetnek (Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, közismert nevén az OKKH) minden megyében, irányítása alá tartozó hivatalai voltak.

1998. április 1-jétől, a jogszabályok végrehajtási ütemét követve, a szervezet ismét átalakult egy kisebb létszámú és kevesebb területi kirendeltséggel rendelkező - végletesen furcsa elnevezésű - jogutód szervezetté, a Központi Kárrendezési Irodává. A változás végrehajtása nem hatott jól a kárpótlás folyamatára. Ebben része volt az időközben eltávozott legjobb köztisztviselőknek, illetve a vezetőknek egyre gyakoribb és mindig tájékozatlanabb cseréjének.

A Kárpótlási Hivatalt a kormány által kijelölt miniszter felügyelte.

Az OKKH felügyeletét Miniszteri Tanács látta el, amelynek tagjai voltak: a kormány által kijelölt felügyelő Miniszter, a Földművelésügyi Miniszter, az Igazságügyi Miniszter, a Belügyminiszter, a Pénzügyminiszter, valamint az OKKH és a Társadalmi Kollégium Elnöke. Ez a Tanács negyedévenként ülésezett, s a kárpótlással kapcsolatos beszámolókat tárgyalta meg, valamint meghatározta a kárpótlás menetének további irányait.

Az 1994-ben alakult új kormány a Miniszterek Tanácsát megszüntette és az OKKH felügyeletét a Földművelésügyi Miniszterhez rendelte.

A Központi Kárrendezési Iroda 1998. április 1-jén alakult meg, mint az OKKH jogutódja, a felügyeletet a Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Miniszter gyakorolta.

A felügyeletben 2000-ben változás történt, amelynek következtében a felügyeletet az Igazságügyi Miniszter látja el.

A kárpótlás 2005-től a 144/2005. (VII.27.) Kormányrendelettel megalakult Igazságügyi Hivatal (IH) keretein belül folytatta tevékenységét.

Az Igazságügyi Hivatal 2011-től a 322/2010. (XII.27.) Korm. Rendeletben foglaltaknak megfelelően Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (KIMISZ) néven látja el szakmai tevékenységét