Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata

A KIMISZ egyik szervezeti egységeként a Kárpótlási Osztály a külön jogszabályokban meghatározottak szerint a személyi, illetve vagyoni kárpótlási eljárásokkal összefüggő feladatokat látja el.

A politikai rendszerváltások idején törvényszerűen merül fel a múltbeli sérelmek kiigazítására, illetve a sérelmek következményeinek enyhítésére vonatkozó társadalmi igény. Magyarországon az országgyűlés 37/1990. számú határozata fogalmazta meg először a kárpótlást, mint aktuális jogi feladatot, leszögezve, hogy a kárpótlás célja az emberi élet és személyes szabadság ellen irányuló jogtalanságok lehetőség szerinti orvoslása a társadalmi igazságérzet figyelembevételével.

a) Személyi kárpótlás:

Az 1992. évi XXXII. törvény az 1939. márciusa és 1989. október 23-a közti időszak sérelmeinek kárpótlását tűzte célul, ideértve elsősorban az emberi élet elvesztése és a szabadság elvonása formájában megnyilvánult jogsértéseket. Külön jogszabály, a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény rendeli jóvátételben részesíteni a politikai okból elszenvedett szabadságelvonás következtében, illetve a 1944-45-ös nemzeti ellenállás és az 1956-os forradalom során 67 %-os munkaképesség-csökkenést szenvedetteket.

Jelentősen bővítette a kárpótlásra jogosultak körét az 1997. évi XXIX. törvény, (majd a határidők ismételt megnyitásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény) elsősorban azzal, hogy az élet elvesztéséért járó kárpótlást kiterjesztette a deportálás vagy kényszermunka alatt elhunytak hozzátartozóira, illetve a magyar hatóság politikai önkénye miatt életüket vesztettekre.

A személyi kárpótlás részét képezi az 51/1992. kormányrendelettel módosított 93/1990. kormányrendeletben, valamint a 74/1991. és a 174/1992. kormányrendeletben meghatározott esetekben, kizárólag saját és házastársi jogon járó nyugdíj-kiegészítés. A nyugdíj-kiegészítésre vonatkozó igényeket külön eljárásban bírálja el a Kárpótlási Osztály.

b) Vagyoni kárpótlás:

Vagyoni kárpótlási igényt legutoljára 1994-ben volt lehetőség benyújtani. A vagyoni károkért nyújtható kárpótlás világos keretek között mozgott, maximumát jelentette az a vagyoni állapot, amelyben a sérelmet szenvedett a sérelem elszenvedése nélkül élt volna, ugyanakkor gátat szabott a kárpótlás mértékének a nemzetgazdaság teherbíró-képessége is. Mindezek figyelembevételével, az elszenvedett kár mértéke alapján kiszámított átalányösszeg névértékének megfelelő kárpótlási jegy fizetésével zajlott le Magyarországon a vagyoni kárpótlás. A kárpótlási jegy speciális értékpapír, amely az állammal szembeni követelést testesíti meg, és birtokosát állami vagyon vásárlásra jogosítja fel. Az ország termőföldkészletének 30%-a került a kijelölt földalapok árverései nyomán magánkézbe, de sokan vásárolták meg – részben vagy egészben – kárpótlási jegyért önkormányzati lakásukat. Néhányan, a 60 éven felüliek közül életjáradékra válthatták kárpótlási jegyüket, míg a legtöbben az értékpapírpiacon értékesítették a kárpótlási jegyeket. Mára a vagyoni kárpótlás lezárult.

A korábban már létező jogcímeket érintő jogszabály-módosítások értelmében kárpótlási kérelemmel fordulhatnak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatához jogvesztő határidőn belül, (a jogcímek többségében 90 napon belül) a XX. századi diktatúrák magyarországi áldozatai közül, azon sérelmet elszenvedők, akik korábban kárpótlási igényüket még nem adták be.　

A jogcímek az alábbi esetkörökre terjednek ki:　

1. Kárpótlási kérelmet nyújthat be az a személy, akit 1941 és 1989 között törvénysértő módon ítéltek el, és az elitélés semmisé nyilvánítását 2012. március 30-ig kéri az illetékes bíróságtól. A kárpótlási kérelem a semmissé nyilvánító jogerős bírósági határozat kézbesítését követő 4 hónapon belül nyújtható be. A sérelmet elszenvedő halála esetén a túlélő házastárs is jogosult lehet a kárpótlásra. 　

2. Nemzeti gondozási kérelmet terjeszthet elő 2012. március 30-ig az a személy, aki olyan szabadságelvonást szenvedett el, amely miatt személyi kárpótlásra lenne jogosult és a sérelmével összefüggésben legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást is elszenvedett.　

3. Társadalombiztosítási és munkajogi helyzet rendezése kérhető az 1938-1989 közötti időszakban szabadságelvonás miatt szenvedett sérelmekért. A jogosult, illetve halála esetén túlélő házastársa, igazolt élettársa, a sérelmet szenvedett után árva ellátásban részesülő egyenes ági leszármazottja. A kérelmet 2012. március 30-ig nyújthatja be.　

A fenti jogcímek miatt a kárpótlási hatóság csak azokat a kérelmeket tudja pozitívan elbírálni, amelyekért még egyetlen korábbi magyarországi kárpótlási hatóság sem ítélt meg kárpótlást, nemzeti gondozást, illetve a kérelmező társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezése még nem történt meg. Csak azok a kérelmek fogadhatóak el, melyeket az igénylő a fentebb meghatározott jogvesztő határidőkőn belül terjeszt elő. 　

1. A módosított kárpótlási jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra is, hogy azok az örökösök, akiknek örökhagyója a korábban kibocsátott személyi kárpótlási jogszabályok alapján kérelemmel élt, de az eljárás jogerős befejezése előtt elhunyt, és örökösei még nem jelentkeztek az eljárás folytatására, jogvesztő határidőn belül kérhetik a jogutódlás megállapítását.　

2. Azokban az esetekben, amikor korábban indult személyi kárpótlási eljárások során az ügyet nem sikerült jogerősen lezárni, mert a kapcsolattartás az ügyféllel lehetetlenné vált, a kárpótlási hatóság hirdetményi úton is közölheti döntését. A hirdetmények megtalálhatóak lesznek, a hatóság ügyfélszolgálatán, honlapján, illetve magyarországi lakcímről beadott kérelmek esetén az ügyfél utolsó ismert lakcíme szerinti önkormányzatnál is.