|
|
|
1. Ki és milyen esetben veheti igénybe az áldozatsegítő szolgálat segítségét?
Aki Magyarország területén bűncselekmény sértettjévé vált, vagy aki a bűncselekmény
közvetlen következményeként sérelmet (testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást,
illetve vagyoni kárt) szenvedett el. Igénybe veheti az áldozatsegítő szolgáltatásokat
az a Magyarországon élő magyar állampolgár is, aki jogszerű külföldi tartózkodása
alatt szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozatává vált, és ezt
megfelelően igazolja.
Vissza a tartalomjegyzékhez
2. Milyen szolgáltatásokat nyújt az áldozatsegítő szolgálat?
Az állam áldozatsegítő szolgáltatásként elősegíti az áldozat érdekeinek érvényesítését, azonnali pénzügyi segélyt ad, jogi segítségnyújtást biztosít. Az áldozatsegítő szolgáltatásokat bármilyen típusú bűncselekmény áldozata
igénybe veheti.
Vissza a tartalomjegyzékhez
3. Mit jelent az érdekérvényesítés elősegítése?
A szolgálat a bűncselekmény következtében bekövetkezett jogsérelem rendezéséhez
jogi tanácsokkal látja el az áldozatot. Tájékoztatja arról is, milyen pénzbeli
és természetben nyújtott egészségügyi, szociális, nyugdíj-biztosítási, család-
és gyermekvédelmi ellátásokat, szolgáltatásokat vehet igénybe, valamint az ellátásokat
nyújtó intézményeket hogyan érheti el. Ha az áldozat kéri, a szolgálat segít az
ellátások igénybevételében, illetve az azokból eredő esetleges panaszjog érvényesítésében.
Vissza a tartalomjegyzékhez
4. Mit jelent az azonnali pénzügyi segély?
Ha az áldozat a bűncselekmény következtében a lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel
és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli
kiadásait nem tudja fizetni, a szolgálat ezek megfizetéséhez nyújt segítséget.
Az azonnali pénzügyi segély nem kártérítés, tehát nem az áldozat teljes kárát
téríti meg az állam, hanem a kialakult krízishelyzeten segít át. A segély legmagasabb
összege 2012-ben 87.118 Ft (alapösszeg).
Vissza a tartalomjegyzékhez
5. Mi a jogi segítségnyújtás?
Ha a rászoruló áldozat ügyének további intézése ügyvéd általi jogi közreműködést kíván, akkor az áldozatsegítő szolgálat köteles őt a jogi segítségnyújtó szolgálathoz
irányítani. Az áldozat, rászorultság esetén, a bűncselekménnyel összefüggő jogi
problémái megoldásához ügyvédi tanácsadást vehet igénybe, vagy beadvány (pl. kereset,
kérelem, feljelentés stb.) szerkesztését kérheti.
Vissza a tartalomjegyzékhez
6. Mi a kárenyhítés?
Kárenyhítésre a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény közvetlen fizikai sértettjei jogosultak, akiknek testi épsége, egészsége a bűncselekmény következtében súlyosan
károsodott, továbbá ezek hozzátartozói, eltartottjai, illetve aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében meghalt sértett eltemettetéséről gondoskodott. Feltétele továbbá az áldozat rászorultsága, amelyet jövedelmi viszonyai határoznak meg. Rászoruló az áldozat, ha családjában
az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az alapösszeg kétszeresét
(2012-ben a 174.236 Ft-ot), illetve akkor is, ha a törvényben felsorolt szociális
ellátások valamelyikében részesül.
Vissza a tartalomjegyzékhez
7. Hol terjeszthetem elő a kérelmet?
A kérelem bármely áldozatsegítő szolgálatnál előterjeszthető. Az áldozatsegítő
szolgálatok a fővárosban és a megyeszékhelyeken, a megyei kormányhivatalok részeként
működnek. Néhány megyében a megyeszékhelyen kívül, más városokban is elérhető
a szolgálat, a kihelyezett ügyfélfogadások helye és időpontja a honlapon megtekinthető.
Vissza a tartalomjegyzékhez
8. Hol szerezhetem be a kérelem-nyomtatványt?
A nyomtatvány letölthető a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi
Szolgálata (KIMISZ) honlapjáról: www.kimisz.gov.hu. Az áldozatsegítő szolgálatok pedig kérésre postai úton biztosítják a nyomtatványt.
Vissza a tartalomjegyzékhez
9. A kérelem benyújtása kötött valamilyen határidőhöz?
Azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet a bűncselekmény elkövetését követő 5 napon belül lehet előterjeszteni.
Ha a bűncselekmény következtében az áldozat olyan helyzetbe kerül, hogy csak
a határidő lejárta után tudja felkeresni a szolgálatot (mert például kórházban
volt, gyógykezelés alatt állt, vagy csak később szerzett tudomást a bűncselekményről),
akkor igazolási kérelemmel élhet. Az igazolási kérelem a mulasztásról való tudomásszerzést
vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül, de legkésőbb az elmulasztott
határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül terjeszthető elő, és abban
azt kell igazolni, hogy az áldozat a határidőt önhibáján kívül mulasztotta el.
Érdekérvényesítés elősegítése és jogi segítségnyújtás határidő nélkül kérhető.
A kárenyhítési kérelmet pedig a bűncselekmény elkövetését követő 3 hónapon belül lehet előterjeszteni. Ha a kérelem előterjesztése elháríthatatlan akadályba
ütközik, a kérelmet az akadály megszűnésétől számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni.
Vissza a tartalomjegyzékhez
10. Miért csak öt nap áll rendelkezésre az azonnali pénzügyi segély iránti kérelem benyújtására?
Pontosan azért, mert a támogatás ezen formájának nem kártérítési célja van, hanem
a bűncselekmény következtében fellépő akut krízishelyzet kezelését biztosítja,
az első, a legszükségesebb lépések megtételét segíti. Hosszabb idő – adott esetben
egy hét, egy hónap – elteltével a pillanatnyi rászorultság már nem áll fenn, ennyi
idő alatt általában az áldozat önerőből képes megoldani a helyzetet.
Vissza a tartalomjegyzékhez
11. Csak magyar állampolgár részesülhet áldozatsegítésben?
Nem. A magyar állampolgárokon kívül az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára,
az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára,
a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy, az emberkereskedelem
áldozata, illetve az is részesülhet Magyarországon áldozatsegítésben, aki az állampolgársága
szerinti állam és Magyarország közötti nemzetközi megállapodás vagy viszonosság
alapján erre jogosult. Erre akkor van mód, ha az adott személy Magyarország területén
bűncselekmény sértettjévé vált, vagy a bűncselekmény közvetlen következményeként
sérelmet, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve
vagyoni kárt szenvedett el.
Vissza a tartalomjegyzékhez
12. Mivel kell igazolnom azt, hogy bűncselekmény áldozata vagyok?
Az áldozatsegítő szolgáltatások, illetve a kárenyhítés akkor vehetőek igénybe,
ha a sérelmezett bűncselekménnyel kapcsolatban indult büntetőeljárás. Az eljárás
megindulásáról az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) igazolást állít
ki. Ha az áldozat ilyen igazolással nem rendelkezik, akkor azt a szolgálat hivatalból
szerzi be.
Vissza a tartalomjegyzékhez
13. Ha feljelentést teszek, akkor az áldozatsegítő szolgáltatások alanyi jogon illetnek meg?
Nem. A szolgáltatásokat kérelmezni kell, az egyes szolgáltatástól és a konkrét
helyzettől is függ, az hogy abban ki részesülhet. Jogi segítségnyújtásnál a szolgálat
a szociális rászorultságot vizsgálja, azonnali pénzügyi segély megállapítására
pedig akkor van mód, ha a bűncselekmény következtében az áldozat olyan helyzetbe
került, hogy a lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos,
valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásai megfizetésére
adott körülmények között nem képes. Az áldozatsegítő szolgálat az eset összes
körülményeit köteles mérlegelni, és ezek alapján dönteni arról, hogy a bűncselekmény
következtében kialakult-e krízishelyzet, és ha igen, akkor mekkora összegű segítséget
tud biztosítani a krízishelyzetből való kilábaláshoz.
Vissza a tartalomjegyzékhez
14. Mennyi az azonnali pénzügyi segély mértéke?
Az azonnali pénzügyi segély mértékét az eset összes körülményeinek megvizsgálása
után az eljáró szolgálat mérlegelési jogkörében határozza meg. Az adható legmagasabb
összeg a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal által
közzétett – nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 43 százaléka. Ez a maximális
összeg 2012-ben 87.118 Ft.
Vissza a tartalomjegyzékhez
15. A bűncselekménnyel okozott káromat az áldozatsegítő szolgálat teljes egészében megtéríti?
Nem. Az azonnali pénzügyi segély a bűncselekmény következtében fellépő krízishelyzet
kezelésének elősegítésére szolgál, nem pedig kártérítés. Az áldozatsegítő szolgálat
az azonnali pénzügyi segély kérdésében méltányossági döntéssel határoz, amely
nem a szociális rászorultságon, hanem a bűncselekmény következtében kialakult
helyzet mérlegelésén alapul. Az áldozat bűncselekmény következtében felmerült
(lakhatási, ruházkodási, élelmezési, utazási, gyógyászati és kegyeleti) rendkívüli
kiadásaihoz járul hozzá a szolgálat. Ennek megfelelően maximalizálja a jogszabály
a biztosítható támogatás összegét.
Kárenyhítési kérelem esetén a törvény előírja azt a differenciált számítási módot,
amellyel a kárenyhítés összegét kalkulálni kell. A havi járadék maximális összege
az alapösszeg, azaz 2012-ben 87.118 Ft lehet. (Járadék 6 hónapot meghaladó keresőképtelenség
esetén, legfeljebb 3 évig adható és folyósítása megszűnik, ha az áldozat időközben
más forrásból jogosulttá válik rendszeres pénzbeli ellátásra.) Az egyösszegű kárenyhítés
mértéke a tényleges vagyoni kárral arányos, de legfeljebb az alapösszeg tizenötszöröse,
azaz 2012-ben maximum 1.306.770 Ft lehet. (Egyösszegű kárenyhítés esetén is visszafizetendő
az időközben más forrásból – pl. biztosításból, elkövetőtől – megtérülő összeg.)
Vissza a tartalomjegyzékhez
16. Terhel a pénzbeli támogatással kapcsolatban visszatérítési kötelezettség?
Kizárólag akkor, ha a cselekményről, amellyel kapcsolatban az eljárás indult,
kiderül, hogy nem bűncselekmény, vagy ha a kár vagy a rendkívüli kiadás más forrásból
megtérül (ilyenkor a megtérülés mértékéig), illetve ha a támogatás igénybevételét
kizáró ok a támogatást követően következik be.
Vissza a tartalomjegyzékhez
|
|
|
|
|
|